Ma már a hegesztőgépek világában is elképesztően nagy a választék, vagyis szinte lehetetlen, hogy valaki ne találja meg a számára ideálisat mind a saját igényei, mind pedig az elvégzendő munka szempontjából. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hegesztőgép fajtákkal kapcsolatban.
MMA hegesztőgépek
Az úgynevezett sima trafós, bevont elektródás hegesztőgépeket mindenki jól ismeri. Elektronikájuk alapvetően nincs, rendszerint nehezek és rutilos pálca segítségével működnek. Működésének alapja, hogy a pálcán levő bevonat működés közben elég és olyan gáz képződik, ami elzárja a hegesztési varratot az oxigéntől.
Egykor nagyon sokat használták ezeket, de a technika fejlődésének hála, ma már egyre kevesebb mesteremben és hobbi barkácsoló kezei között fordulnak meg ezek a gépek. Tény ugyanakkor, hogy vannak olyan változatai, amelyek bizonyos szituációkban nagyon jó szolgálatot tehetnek. Ehhez azonban érdemes tudni, mit is jelentenek az egyes jelölések a terméken.
Az úgynevezett Bí-érték az ívhegesztők esetén jelöli azt, hogy az adott áramerősség mellett mennyi ideig használható a készülék károsodás nélkül. Ugyanis mindenképpen pihentetni és hűteni kell a gépet bizonyos idő eltelte után. Nem mindegy azonban, mik az arányok. Minél nagyobb ez az érték, annál jobb. Az Arc-Force a dinamikus áram utánszabályozást jelenti.
Vagyis amikor az elektróda tapadni kezdene, a hegesztőgép erre reagálva „áramot ad”, így az felizzik. Viszont ha túl hosszú az ív, az áramot „elveszi” a gép, időt teremtve ezzel arra, hogy az anyaghoz közel kerüljön az elektróda úgy, hogy az ív közben nem alszik ki. A Hot-Start funkció a könnyű indításért felel, megnövelt gyújtási áramot biztosít a hegesztési áramhoz képest. Az Anti-Stick pedig az elektróda munkadarabhoz történő ragadását akadályozza meg, amely által stabilitást és minőséget garantál.
Inverteres hegesztők
Az inverteres hegesztők fő ismérve, hogy frekanciaváltással többször átalakítják az áramot, végül mégis sokkal jobb hatásfok alakul ki, mint a hagyományos transzformátoros hegesztő esetében. Ez a jobb hatásfok képessé teszi arra, hogy AWI hegesztésre és impulzushegesztésre is alkalmas legyen. Az inverteres hegesztőben jóval kisebb transzformátor van, ezáltal pedig sokkal kisebb súlyúak, akár 4 kilogramm körül is lehetnek bizonyos típusok.
Ez pedig lehetővé teszi a könnyebb szállítást és a magasban történő munkálatokat is. Mindezeken felül könnyebb vele ívet fogni és vékonyabb anyagokat is lehet hegeszteni vele.
Ezekkel a gépekkel a kezdők is egyszerűbben boldogulnak, ugyanis nem kell tartani a hegesztőpálca letapadásától, amellyel sok kezdőnek gyűlik meg a baja. Az áram leszabályozásának köszönhetően pedig vékonyabb anyagok is hegeszthetők ezekkel a típusokkal.
Inverteres hegesztő használata
Porbeles hegesztőtrafó
Ez a típus átmenetet képez a csak MMA és a MIG CO2 védőgázas hegesztők között. Ebben az esetben porbeles huzalt kell használni. Akkor érdemes bevetni, ha jellemzően egy helyben dolgozunk, ugyanis maga a működtetéshez szükséges palack súlya bizony számottevő.
MIG/MAG hegesztőgépek
Alapvetően védőgázas hegesztést tesz lehetővé mindkettő, a különbséget pedig maga az adagolt gáz jelenti. A MIG belső elvezetésű gázt, míg a MAG védőgázas hegesztést jelent. Ezek esetében az elektróda folyamatosan jön ki a pisztoly orrának közepén, a gázt pedig egy cső vezeti a megfelelő helyre. A 0,5 milliméteres nagysággal mellett akár 1 centiméreres vastagsággal is megbirkózik kötő hegesztés esetén.
Milyen hegesztőpajzsot vegyek?
AWI/WIG/TIG hegesztés
Mindhárom elnevezés ugyanazt a védőgázas, Wolfram elektródás hegesztést jelenti. Nagy előnye, hogy az ív nyugodt, nem melegszik fel maga a munkadarab és minőségi munkát lehet vele végezni. Mindegyik típs használható pálcás hegesztésre is, akár rozsdamentes acélöntvények esetében is.
Keményforrasztás
Bár az AWI gépek is tudják hozni ezt a szintet, maga a keményforrasztás jóval gyorsabb. Lényege, hogy a rézpálca olvadási hőmérséklete alacsonyabb mint a vasnak, így nem fordulhat elő fokozott rozsdásodás.
CO2 védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés
Ötvözetlen és gyengébb öntöttvas szerkezeti acélok egyesítésére használható ez az eljárás leginkább. A működése miatt jelentős oxidációval kell számolni, az áramlási viszonyok viszont lehetővé teszik a levegő bejutását, azaz mindenképpen védett helyen kell vele dolgozni.
Mindezek fényében érdemes átgondolni, melyik gépre és technikára van szükségünk az elvégzendő feladatok szempontjából.