Szalagcsiszoló gépek

Tudj meg többet a szalagcsiszoló gépről

Mi is az a szalgcsiszoló?

Ma már temérdek gép áll az üzletek polcain, nem csak a szakemberek, hanem a hobbi barkácsolók  rendelkezésére is. Itt vannak mindjárt a csiszológépek, melyek nagyon jó szolgálatot tesznek felújítási munkálatok során. Hát akkor ismerkedjünk meg velük picit közelebbről.

Nyilván valóan  a sarokcsiszolók egy részét képezik a nagyüzemi célra kifejlesztett speciális nagy teljesítményű gépek. A másik csoportban a a kézi változatok találhatók meg, melyek különféle alakkal, formával, működési rendszerrel, rendelkező sarokcsiszoló gépek. Azonban egy tulajdonságban abszolút mértékben megegyeznek, mégpedig, hogy a csiszoláshoz csiszolópapír vagy csiszolóvászon rögzíthető rájuk. Viszont mozgatási módjuk eltérő.

Három nagy csoportba sorolhatóak be a csiszoló csiszológépek mozgatási módjaik szerint: vibráció vagy rezgő, excenteres vagy forgó-rezgő és végül a szalagcsiszoló gépek.
A mi szempontunkból témánál maradva, most a szalagcsiszoló gépekkel foglalkozunk a másik kettőt a saját kategóriájában taglaljuk.
Az általános használatra gyártott kézi szalagcsiszoló gépek közt is nagy az eltérés. Az ipari munkára készült gépek strapabíróak, robosztus felépítéssel rendelkeznek, tartósak és évekig intenzíven használhatók. A barkács felhasználásra készült modellek az ilyen magas követelményeket nem tudják teljesíteni, viszont korszerű mechanikai és elektronikai megoldásokkal és praktikus kiegészítőkkel rendelkeznek.
Egy igen szép egyszerű és tömör mondattal indíthatnánk ennek a gépnek a bemutatását, miszerint a kézi szalagcsiszoló nagy teljesítményen üzemelő elektromos gép, amellyel gyönyörűen tudunk, olyan felületeket szárazon csiszolni, mint a fém, fa, műanyag, festett vagy lakozott felületek.
Azon az alapelven funkcionál, hogy szalagtovábbító görgőkön és a csúszótalpon végtelenített dörzspapírt futtat. Bármilyen szögben végezhetjük a csiszolást, nem kell attól félnünk, hogy homorú felületet kapunk.
A szalagcsiszoló gépet ténylegesen a durva megmunkálásokhoz, nagy mennyiségű anyag lehordására fejlesztették ki.
A gépet felfordítva, asztalra helyezve, vagy az egyedi tartozékként kapható adapterrel egyéb módon-akár függőleges helyzetben – rögzítve, kézben tartott tárgyak anyaglehordása is kivitelezhető.
Egyéb célszerű tartozéka a szalagcsiszoló gépnek a csiszolókeret, amely a pontos csiszolás elengedhetetlen kelléke. Az eszközt a keretre fel kell szerelni, így a csiszoláskor felfekszik a felület egyenetlenségeire, így a csiszolás mértéke azonos lesz.

Térjünk ki picit magára a csiszolásra

Ha már csiszológépekről beszélünk, térjünk ki picit a csiszolásra is. A csiszolást jellemezhetnénk úgy is, hogy türelemjáték, éppen ezért a gyártók a hosszú munkafolyamatok véget törekednek gépeik minél ergonomikusabb, kényelmesebb és felhasználóbarát kialakítására.
A különféle anyagok megmunkálására más és más rezgésszám illetőleg sebesség az optimális. A csiszolásnál az igényes munka alapszabálya fokozatosság. A gyalulást először a durvább csiszolóanyaggal kezdjük, majd a szalagcsiszoló gépre rátehetünk egy finomabb csiszolólapot, amivel az igényeinknek megfelelő felületet végül elérhetjük.
A csiszolólapok (vászon vagy papír) különböző felhasználási célokra készülnek, ezért más és más szemcsemérettel is rendelkeznek.
Megkülönböztetésükre az egységnyi területen elhelyezkedő csiszolószemcsék mennyiségére utaló számjelölés szolgál, amit leggyakrabban a P, ritkábban a K, vagy a G betűkkel egészítenek ki.
A minél nagyobb számérték finomabb csiszolóanyagot jelent.
Általános érvényű szabálynak tekintendő, hogy ha fát vagy fém nagyolására keresünk csiszolólapot, akkor a 40-60-as jelölésűek lesznek a megfelelőek, a 80-100 közöttiek a közepes, míg a 120 felettek a finom csiszolásokra szolgálnak.
Műanyag csiszolása esetén a 80-as jelölés alatti csiszolóanyagok kerülendők.
A csiszolóanyagok gyárilag méretre vágva – téglalap, négyzet, háromszög, nyelv stb- is kapható, de olcsóbb megoldásként ívben is beszerezhetők. Ebben az esetben magunknak kell a lapokat kiszabni.

A szalagcsiszolók specifikációi

Általános gépek esetén az egyik sajátosság, amellyel foglalkoznunk kell, az a szalagcsiszoló felvett teljesítménye. Ipari gépeknél a leadott teljesítmény sem hanyagolható el. Ebből az adatból derül ki számunkra, hogy az általunk megvásárolni kívánt gép milyen erővel fog majd dolgozni.
A motor fordulatszámát minden gépnél lassító áttétellel csökkentik, ami növeli a hajtott henger és általa a csiszolószalag forgatónyomatékát, azaz terhelhetőségét.
Az átlagos gépek értékei felvett teljesítmény szempontjából 600-700, az iparban használatos gépek azonban 1100 W-os teljesítményen is üzemelhetnek, amelyből körülbelül 60%-t fog hasznosítani a szalag hajtására.
A felvett teljesítmény mellett a másik meghatározó adat a szalag percenkénti üresjárati sebessége. 
Ez a legkisebb teljesítményen dolgozó gépek esetén 250m/p, a nagyobbak viszont 300-450 m/p tartományban is dolgozhatnak. 
A modern gépeknél már alap tulajdonságnak számít a fordulatszabályzás. Egy gyártó kijöhet akár több típussal, amely teljesítményben egyenértékű, de a szalagsebesség elektronikusan, fokozatmentesen változhat, mégpedig rendszerint az alaptípus maximális szalagsebességét lehet csökkenteni.
Ez akkor bír nagy jelentőséggel, ha a szalagcsiszoló gépet nem csupán csiszolásra szeretnénk használni, hanem más egyéb anyagok csiszolására is, például műanyagra, ahol fontos, hogy a csiszoláskor keletkezett hő alacsony legyen.
Beszéltünk eddig a szalagcsiszoló felvett teljesítményéről, a sebességről, most következzen az az adat, amely még kiemelkedően hatással van a csiszolási teljesítményre és ez a csiszolási szélesség. A legtöbb gép közel azonos 75-76 mm szalagszélességgel rendelkezik, ez az ipari gépeknél 100-110 mm-re módosul.
Nagy jelentőséggel bír a haladás tekintetében a csiszolófelület nagysága. Ezt a szalagcsiszoló talpának hossza adja meg. Itt is más adattal rendelkeznek az általános használatú (130-165 mm) és a profi (300 mm) ipari használatra készült gépek.

Funkciók nélkül nem mennénk sokra

Ma már el sem tudnánk képzelni a gépeket kényelmi és gyorsító funkciók nélkül. Így nézzünk is meg a fontosabbakat.

• Porelszívás
  Talán a első amire kitérnék az egy igen jelentős funkció mind a gép, mind a felhasználó tekintetésben és ez nem más mint, a porelszívás.
  Mivel a szalagcsiszoló gépek a nagy anyaglehordási képességük miatt közkedveltek, evidens, hogy munkájuk nagy mennyiségű és különféle minőségű porral jár együtt. 
  Az azonnali elszívás alapkövetelmény. Erre a gyártók különféle szerkezeti megoldásokat alkalmaznak a meghajtó motor légáramának felszívásával. A csiszoláskor keletkezett por  a porzsákba kerül és a porzsák anyaga már egyben szűrőként is funkcionál. Az új korszerű gépekbe viszont már filteres szűrőt tesznek.
  A porelszívás igen fontos funkció, ha nem működik jól, akkor a por lerakodik a szalag csiszolószemcséi közé és idő előtti cseréhez vezet.
  Egyes gépek szalagtisztító funkciót is kaptak, amely időszakosan működve eltávolítja a szemcsék közé tapadt port, így a szalag sokkal tovább használható. Fontos a porgyűjtő gyakori ürítése, hogy az intenzív szívás megmaradjon.
• Gép kialakítás
  A gyártók egytől egyik arra törekszenek, hogy a gépek ergonomiája minél jobban segítse és tehermentesítse a felhasználót a hosszú munkafolyamatokban. A szalagcsiszoló gépek súlya általában véve 2,7 és 5 kg közé tendálható, munka közbeni irányításuk mellett még némi leszorító erő is szükséges alkalmazásukhoz, így ténylegesen nem mindegy, hogy milyen a gépek felépítése és hogy milyen a fogásuk.
  A szalagcsiszolók a kétkezes gépek közé sorolhatóak, így a gyártók a markolatot igyekeznek minél kényelmesebbre kialakítani. Sokszor az első markolat a felhasználó igényeihez mérten beállítható a leg optimálisabb szögbe.
• Rögzíthető kapcsoló
  A hosszú munkafolyamatok alatt a felhasználó bizonyosan nagyon fogja értékelni, azt a gépet, amely rendelkezik rögzíthető kapcsolóval. Ugyanis ezen modelleknél a kapcsoló gomb reteszelésével megkönnyíthetőek a hosszú munkafolyamatok.
• Konstans elektronika
  A konstans elektronikával funkcióval ellátott gépeknek több előnyük is van, egyrészt lassú felfutásúak, így nem terhelik meg hirtelen az  elektromos hálózatot, továbbá az előre megválasztott sebességet a terhelés mértékétől függetlenül képesek megtartani. Ez azonban inkább a drágább, felsőbb kategóriás gépekre jellemző.