Fúrógépek - Vésőgépek

Fúrógép, mely egy háztartásból sem hiányozhat
 

Van néhány gép, mely az otthonok alapfelszereltségét képezik. Közéjük sorolható a fúrógép is. Nyilvánvalóan nem hívhatunk minden apró kis munkához szakembert. Van néhány olyan rögzítés, melyet kis ügyességgel magunk is tökéletesen kivitelezhetünk, mint egy kép felfúrása a falra, a törülközőtartó felhelyezése a fürdőszobába vagy a tükör rögzítése az előszobába.
Ehhez azonban jó ha tudunk néhány alapadatot az általunk használni kívánt fúrógépről és annak működéséről. 

Milyen célra szeretnénk használni a fúrógépet

Ezen a területen is eltölthetünk nem kevés időt, ha szeretnénk megtalálni a számunkra legalkalmasabb fúrógép modellt. Ezúttal is a választást elősegíti, ha letisztázzuk magunkban, hogy főként mit szeretnénk fúrni a fúrógéppel és milyen gyakorisággal. 

• Hobbi célú felhasználás
  Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a felhasználó évente néhány alkalommal veszi elő a fóúrgépet, egy-két lyuk elkészítéséhez vagy bútor összeállításhoz. 
  Ebben az esetben szükségtelen egy profi fúrógép, bőségesen elegendő, ha a kedves felhasználó egy egyszerűbb modell mellett teszi le a voksát. 
  Tehát évente néhány fúrás elvégzése, fémben, fában, falban vagy betonban nem indokolja egy profi gép megvásárlását. Amennyiben beton fúrására is szeretnénk használni, ajánlott az ütvefúró. 
• Gyakori felhasználás
  A gyakori használat fémben -fában már viszont indokolja egy picit komolyabb fúrógép megvételét, hiszen nem mindegy, hogy milyen funkciók segítik a fúrógéppel való hatékonyabb és kényelmesebb munkavégzést. A fa és fém anyagok fúrásához nincsen szükségünk ütvefúró funkcióra.
• Profi felhasználás
  Egy profi fúrógépnek már igen széles körben kell kiszolgálnia a szakemberek igényeit. Azon felül, hogy bírnia kell az erőteljes, huzamos használatot fémben, fában, téglában esetleg puha betonban, rendelkeznie kell számos a munkát gyorsító és felhasználóbarát funkcióval. A garancia feltételek sem elhanyagolhatóak illetőleg a fúrógép felszereltsége is fontos tényező. 

Beton fúrási céljára nem az ütvefúró gép lesz az alkalmas, hanem a fúrókalapács. 
Konklúzióként levonhatjuk, hogy az átlag felhasználó számára aki, kertes házban lakik és fa, fém, műanyag vagy tégla fúrására szeretné  használni a fúrógépet, elegendő egy ütvefúró gép, azonban aki mondjuk panel lakásban szeretne lyukat fúrni ajánlatos beszereznie egy fúrókalapácsot is a fúrógép mellé. 

Mekkora teljesítményűt válasszunk?

Az emberek nagy százaléka a fúrógép vásárlásánál csupán a teljesítmény nagyságát veszi figyelembe. Ha biztosan egy erős és hatékony fúrógépet szeretnénk vásárolni, akkor a nyomaték nagysága is fontos tényező. Ha mind a két érték magas, akkor bizonyosan egy remek géppel van dolgunk. 

A megszokott kérdés akkus vagy elektromos fúrógép

A vásárlás előtt jogosan ötlik fel a kérdés az emberben, hogy melyik működtetésű lesz a számomra leginkább megfelelő. Mára számos géptípusból előrukkoltak a gyártók az akkus változatokkal, melyek kétségtelenül, mobilisabbak, kényelmesebb, hogy nem kell a kábelekkel tekeregni, azonban a hagyományos fúrások kivitelezésénél, szinte mindig az elektromos fúrógép modellek kerülnek elő. Viszont az akkus fúró-csavarbehajtók sok esetben produkálják azt a teljesítményt, amit egy hagyományos fúrógép, ezért igen nagy népszerűségnek örvendenek. 

A fúrógép funkciói

• Ütvefúró funkció
  Az optimális fúrógép ütvefúró funkcióval ellátott, így megválaszthatjuk a célnak megfelelő használatot. Egy kapcsoló segítségével válthatunk a sima fúrás és ütvefúrás között.
• Gyorstokmány
  A mai korszerű gépekre a gyorstokmányos kialakítás a jellemző. Ezeknél a modelleknél nincsen szükség szerszámra (tokmánykulcsra). Azonban az élettartamuk elmarad a hagyományos, kulcsos tokmányú gépek mellett. Mindenesetre kijelenthető hogy ez a funkció gyorsítja a munkát és egyszerűsít a szerszámok cseréjét. 
• Fúrásmélység ütköző
  A fúrógép használata közben megtörténhet, hogy átfúrunk a rendelkezésre álló anyagon és egyszer csak előre esik a kezünk. A mélységmérő ezen probléma kiküszöbölésére szolgál. Lehetőség van a fúrási mélység pontos megválasztására. Nagy általánosságban a fúrógép alap kiegészítőjeként szolgál, viszont érdemes ezt ellenőrizni. A másik fontos tényező, hogy a fémből készült ütköző hosszabb élettartammal bír, mint a műanyag, ezért jobb választás a fémből készült ütközővel rendelkező változatot megvásárolni.
• Fordulatszám szabályzás
  Nagy jelentőséggel bíró funkció, hiszen minden anyag fúrása más fordulatszámot igényel, hiszen másképp viselkedik, a fa, a fém és a beton is a magas fordulatszámon való fúrás esetén és ugyanígy a hozzájuk használt fúrószárak is. 
• Rezgéscsillapítás funkció
  A rezgéscsillapítás funkció megléte különösen a profi fúróknál kardinális kérdés, ugyanis a hosszas használat alatt, ha a fúrógép nem rezgéscsillapított, akkor hamarabb elfárad a kezünk és  nagyobb terhelés éri a felhasználó szervezetét. Beszerezhető olyan kesztyű, amely a vibrációt hivatott csökkenteni, de ezek használata inkább az úttörő gépeknél terjedt el. A hagyományos kézi fúrók estén elegendő, ha a gép rendelkezik ezen funkcióval. 
• Biztonsági kuplung
  A professzionális gépek szintén elengedhetetlen funkcióját képezik. Ez azon jelenség kiküszöbölésére szolgáló funkció, mikor a fúrógép használata közben, hirtelen megakad és a fellépő plusz nyomaték kicsavarja a felhasználó kezéből a gépet. 
  A biztonsági kuplung ebben az esetben vagy elnyeli részlegesen vagy teljes mértékben a fellépő erőket vagy a megakadás pillanatában oldja a kapcsolatot a fúrószár és a tokmány között, ezért a használó semmiféle hatást nem fog érzékelni. 

Ütvefúró vagy fúrókalapács

Ehhez a témához nagyon szorosan kapcsolódik ez a kérdés, ezért itt is tárgyaljuk. Már az elején egy mondat erejéig kitértünk rá, de nézzük meg részleteiben is. Nos, mi is a különbség a két gép között, mire lehet őket használni és hogyan működnek. Amiről szót kell ejtenünk a következő bekezdésekben. 
Talán a legszemléletesebb példa, mikor  egy panellakásban szeretne a kedves lakó kifúrni egy lyukat ütvefúró segítségével, ám ez a procedúra jó ideig eltart és nem kevés zajjal jár. Azonban, ha egy fúrókalapáccsal próbálkozna, bizonyosan rövid idő alatt elvégezné ezt a műveletet. 
Az ütvefúró géppel kiválóan lehet dolgozni ytong, tégla, fa illetőleg fém fúrása esetén, azonban a betonban egyáltalán nem vagy csak nagyon nehhezen boldogul. A beton fúrására az ideális eszköz a fúrókalapács. 

• Ütvefúró
  Az ütvefúró esetén az ütési energiáját egy körmöstárcsa racsnizása produkálja közvetlenül a tokmány mögött. A körmöstárcs fogazása igen apró, ezek egymáson elforogva 1-3 mm-es mozgást végeznek előre és hátra. Ezt továbbítja a tokmánynak és így keletkezik az ütvefúró ütő mozgása.
  A nagyobb fordulatszám magától értetődően nagyobb ütési energiát is produkál. 
  Az ütvefúró, mint már említettük főként falazat, itong, tégla fúrásra javasolt továbbá a fúrókalapáccsal ellentétben a kisebb, precízebb munkák kivitelezésére. Továbbá alkalmas fa és fém fúrására. A beton fúrása magas fordulatszámon történik, amely a fúrógép fúrószárának rendkívüli felmelegedésével a gépet is tönkreteheti, ezen okból kifolyólag nem tanácsos a géppel betont fúrni. 
  Azonban, ha mégis szükséges, használjuk jó minőségű betonfúró szárat és pici fúrásokat végezzünk pihenőidőket beiktatva, mikor hagyjuk a fúrógépet visszahűlni. 
• Fúrókalapács
  A fúrókalapács az igazi kemény munkához lett kitalálva, ezért felépítése és működése merőben különbözik az ütvefúróétól. A fúrókalapács esetében egy levegős rendszer felelős a működésért, úgynevezett pneumatikus ütőmű. 
  A dugattyú közvetlenül az ütőmű végét kalapálja, eközben pedig a fúrószár tengelyirányban szabadon mozoghat, így az ütőmű energiája közvetlen a fúrószárnak adódik át, ezzel is növelve az ütési energiát.  
  A fúrókalapácsok nem hagyományos tokkal rendelkeznek, hanem SDS tokmánnyal, ez annyiban tér el, hogy a fúrószár nem oldalról van megtartva, hanem a tokmány megvezeti a fúrószárat, miközben az tengelyirányban szabadon mozoghat és a hornyok segítségével biztosítja a nyomaték átadását. 
  Kétféle tokmány befogással kerülnek ki a gépek a gyártósorról, az öt kiló alatti gépek SDS-plusz míg a nagyobbak SDS-max tokmányt kapnak. 

Mikor beton fúrására használjuk a fúrókalapácsot valójában nem fúrjuk, hanem a pneomatikus ütőműnek a közreműködésével megrepesztjük azt. A maximális erőkifejtés nem a tokmány mozgatásából keletkezik, hanem a fúrószáréból.
A magas ütési energia és a az alacsony fordulatszám produkálja a kiváló teljesítményt. Az alacsony fordulatszám használatából adódóan a csigafúró vége ép marad, nem lágyul ki, így minden különösebb nehézség nélkül elvégezhető a fúrási munka.

Ha hatékony munkát szeretnénk végezni a fúrókalapács géppel, ajánlatos néhány szabályt betartani. Tanácsos a gépet nem erővel nyomni, hogy ne vegyük ki az ütési energiát. Csupán csak tartsuk meg és hagyjuk, hogy az ütőmű dolgozzon helyettünk. 
A keményfém lapkás fúrófej használata lassú haladással kombinálva növeli a gép és a fúrószár élettartamát.
A kisebb furatok elkészítéséhez az SDS-plusz befogás ajánlatos, míg a nagyobb lyukak kivitelezéséhez az SDS-max tokmány való. 
Vasbeton fúrása esetén pedig a HSS-G fúrószár az ideális választás.

Mit és mivel?

Amennyibe sikerült a számunkra tökéletes fúrógép megtalálása, jöhet a következő lépés, a fúrószár készlet kiválasztása.
Otthoni fúrási célokra a pneumatikus ütőművel rendelkező gépünkhöz az SDS 5-ös, 6-os, 8-as és 10-es méret elegendő. Ezen négy fúrószár lehethetővé teszi, hogy minden fúrási feladatot elvégezzünk a ház körül. A két nagyobb méretű fúrószárra csak a kimondottan nagyobb tárgyak rögzítése esetén van szükség.

A normál fúrógép (ütvefúró) készletigénye már nagyságrendekkel nagyobb, ezek ára viszont kedvezőbb is. Úgynevezett Forstner fúróval fúrunk fát, pozdorját, műanyagot. Ez a fúrószár kis központi csúccsal rendelkezik és nem alkalmas fal, sem vas, sem puhább fém fúrására, de még kemény műanyaghoz sem. Ebből érdemes  5-ös, 6-os, 8-as és 10-es méretben tartani.

Mi az, amiből még érdemes készletezni? Hát, az úgynevezett HSS fúrószár, mondhatnánk univerzális fúrószárnak is mert mindent lehet vele fúrni a fától az ytongig. Számos méretben érdemes tartani, mert az 1 mm vastagságú akár jól használható egy apró facsavar előfuratához is és a legnagyobb átmérővel rendelkezőek (10-es, 12-es, 14-es) is bármikor szükség lehet. 
Falazó anyagokhoz azonban nem alkalmas, mert azok eltompítják az élüket. Nem alkalmasak beton, tégla és csempe fúrására. 

A fúrás művészete

Nos megvan a gépünk és a hozzá vásárolt készlet(ek), akkor jöhet a gyakorlati rész. A fent leírtakból már tudjuk azt, hogy mihez, milyen fúrószárat használjunk. 

Amennyiben bútorszerelésre adjuk a fejünket és fa vagy műfa anyagon készítünk furatot az alapfúrógép lesz az eszköz melyet használni fogunk és hozzá egy HSS vagy Forstner fúrószárat. 
A furást magát kis fordulatszámmal kezdjük, majd szépen lassan emeljük a fordulatszámot. Csupán arra kell vigyázni, hogy a másik oldalon ne tegyünk kárt az anyagban. 

Az otthonokban nem igazán jellemző, hogy műanyagot vagy fémet kell fúrni, viszont ha mégis erre kerülne sor, akkor tudnunk kell, hogy erre a célra a HSS fúrószárakat használjuk és a fúrógépen kikapcsoljuk az ütőművet. Alacsony fordulatszám használata az optimális, a fúrószár és az anyag felmelegedésének kiküszöbölése érdekében. 
Fém - kiváltképp acél esetén – fúrásakor erős nyomóerőre van szükség, csak így halad előre a fúró és forgácsolja ki az anyagot. Ha ezt nem tapasztaljuk, vagyis nincs anyagforgácsolás és csak forog a fúrógép, anélkül, hogy haladna és még az anyag fűstől is, akkor bizonyosan köszörülésre szorul a fúrószár. 

Nem mehetünk el a leggyakoribb művelet, a fal fúrás mellett. A géphez szükséges fúrószárat a vidialapkás, keményfém-lapkás készletünkből válasszuk ki a számunkra megfelelő méretben. Amennyiben rendelkezünk fúrókalapáccsal, ne sajnáljuk használni. Az ütőmű bekapcsolása után kis fordulatszámmal indítsuk a gépet, majd felpöröghet a gép. Alapból ne számítsunk itt túl nagy fordulatszámra. 
A fúrás titka abban rejlik, hogy meg kell találnunk az optimális erősséget, ugyanis, ha az előtolási erő túl nagy, akkor lefogjuk az ütőművet, viszont ha túl kicsi az egész fúrószár ugrálni kezd. 
Ha nincs fúrókalapácsunk, csak sima ütvefúrónk, abban az esetben is kivitelezhetjük a fúrást, egy közönséges hengeres fúrószárral, amit a tokmányba fogunk, csak arra kell figyelni, hogy keményfém-lapkás legyen.

Az utolsó, talán a legnagyobb óvatosságot igénylő feladat a csempefurat elkészítése.  A furat helyét jelöljük ki alkoholos filc segítségével, majd pontozóval vagy 100 szöggel pattintsunk egy kis lyukat a csempére. Aztán kezdjük meg a fúrást kikapcsolt állapotú ütőművel, a legkisebb átmérőjű keményfém lapkás fúrószárral. 
A csempe átfúrásához kis fordulatszámot használunk, majd ha átértünk a csempén  a fúrógépen kapcsoljuk be az ütvefúrás funkciót és indulhat a fúrás. A gép határozott és erős tartása merőleges helyzetben kiküszöböli a csempe befeszítését. Vigyázzunk, hogy a fúrás végén ne érjen a tokmány a csempe felületéhez, mert ha ráüt akkor bizony elrepedhet a csempe.