házi vízművek, Einhell, Extol házi vízművek

A házi vízmű ismérvei

A házi vízmű roppant praktikus eszköz, ami könnyebbé varázsolhatja a mindennapjaidat, arról nem is beszélve, hogy mennyi pénzt megtakaríthatsz a közbenjárásával. Hogy hogyan? Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba! Az esővíz tárolóból, vagy kútból kitűnő minőségű víz nyerhető, ami aztán eredményesen felhasználható a háztartásban. Miért kéne a csapból folyó alternatívát alkalmaznod a WC leöblítéséhez? Amikor ezt sokkal gazdaságosabban, környezetkímélőbben is megvalósíthatod. A vízmű szivattyúból, és tárolóból álló szerkezet. A tároló elengedhetetlen ahhoz, hogy a víznyerés mértéke állandó legyen, tehát ilyen módon egyenletesség biztosítható. A szivattyú egy normál, kertekből már jól ismert szivattyúval azonos. A szívó oldalon bekötött csőben áramlik a kútból, vagy esővíz tárolóból kinyert víz, amit a rendszer a kimenő oldalon tol fel, egyenesen az érintett ház vízhálózatába.

A hidrofor kifejezés is ezt az apparátust jelöli.

A fenti leegyszerűsített, ám a lényeget tökéletesen bemutató leírásból minden kétséget kizáróan kiderül, hogy egy ilyen beruházás több fronton is támogathatja víznyerési terveidet. Nem elég, hogy kiaknázhatod az udvarodon álló kút, vagy esővíz tároló előnyeit, azaz felhasználhatod a bennük található, egyébként „felesleges” státuszban lévő vizet, még spórolhatsz is, nem keveset.

Házi vízmű – igényeidre szabva!

A működési elv minden hidrofor készülék esetében azonos, de egyes részletek eltérhetnek. Nyilván például a hozam mértéke sem mellékes, ami azért a legtöbb esetben nem univerzalizálható. Neked valószínűleg egészen mások az egyedi elvárásaid, és igényeid, mint a két településsel odébb élő vásárlónak. Ez így természetes. Éppen ezért jó, ha hallgatsz az egyedi véleményekre, de a végső kiválasztás tökéletességének érdekében a legkifizetődőbb (minden tekintetben, szó szerint) ha felméred saját igényeidet, elképzeléseidet, feltételeidet, és lehetőségeidet, hogy aztán azok pontos tudatában hozd meg, életre szólóan jó döntésedet. Ilyen alapos előkészületek után nem érhetnek negatív, nem várt meglepetések, s egyetlen dolgod marad, hogy kiélvezd a rendszeredben rejtőző, a poharadba tiszta vizet töltő előnyöket!

Házi vízműről részletesen

A városokban és falvakban élő emberek számára mondhatjuk, hogy kiváltság a vezetékes ivóvíz. A kevésbé sűrűn lakott területeken élőknek saját maguknak kell gondoskodniuk a vízellátásukról. Ez annak tudható be, hogy a vezetékes vizet biztosító csőhálózatot nem érdemes kiépíteni a ritkán lakott területeken, de erre a problémára is nyílván való, hogy a találékony ember megtalálta a megoldást, mégpedig a házi vízmű „formájában”.

Sokan szeretnének a nyüzsgő város zajától és bűzétől megszabadulni és keresnek az agglomerációban egy kívül eső telket, ahol felépíthetik álmaik házát. A ház szép környezetben lesz, viszont jelentkeznek azok a megoldandó problémák, melyeket már a városokban, falvakban megoldásra került, mint az elektromos áram, ivóvíz vagy a kiépített csatornarendszer. 
Ahhoz, hogy álmaink házában a csapokból víz folyhasson, szükségünk van egy kútra vagy ha, szerencsénk van, a telkünk rendelkezik jó minőségű vizet adó forrással. A második lehetőség igen ritka, így valószínűleg a kutas variáció lesz a megoldás. Először azt érdemes lefektetni, hogy ásott vagy fúrt kút lesz-e a telken. Az ásott kút jellemzője, hogy a felszín közelében található rétegvizet csapolja meg, itt a vízszint 5-10 m mélyen található és viszonylagosan nagy átmérővel rendelkezik, ennek köszönhetően vízmennyiség tárolási kapacitása jelentős. 
A fúrt kutak átmérője lényegesen kisebb az ásott kutakéhoz képest, de viszont a mélyebben fekvő vízadó rétegből nyerik a vizet. Vízszintjük 10-50 méter mélyen van. 
Azonban abban megegyezhetünk, hogy bármelyik opció lesz számukra a megfelelő, mindkét esetben szükség lesz egy szivattyúra, amely a kutakban lévő vizet a felszínre szállítja. A szivattyú fajtáját a kútban lévő vízszint mélysége határozza meg.
A szivattyúk működési elve, hogy a centrifugális erőt kihasználva  mintegy továbbpréselik magukból, azaz a szivattyúházból a folyadékot, ezért nevezik ezeket centrifugál szivattyúnak. 
Az 1 báros légköri nyomás lehetővé teszi, hogy a szivattyú 7-8 méteres mélységből kiemelje a vizet. Így tehát a kisebb mélységekből a víz felszívható a felszínre és ott a szivattyú a kívánt helyre nyomja. Ez a működési elv érvényes az összes klasszikus szivattyúra.
Van egy úgynevezett szívóoldala, ami, legfeljebb 8 méteres mélységből képes felszívni a vizet és rendelkezik egy nyomó oldallal, amely motor teljesítményétől mérten nyomja ki a vizet megadott magasságba. 
A konklúzió, az hogy a terepszintre telepített szivattyú csupán 8 méteres mélységből képes a vizet kiemelni. Ez a bevett szokás az ásott kutak esetében, azonban a nagy átmérővel rendelkező kutaknál, egy tartószerkezettel a vízszinthez közel is elhelyezhető a szivattyú, csökkentve a szívás távolságát. 
A kisebb átmérővel rendelkező fúrt kutak esetében már más fajta szivattyú használata szükséges, mert ezek a berendezések nem tudják felhozni a vizet. Ezért ezekben az esetekben az úgynevezett búvárszivattyúk vannak segítségünkre. 
A lényeget már tulajdonképpen a neve is mutatja, a vízszint alá kell telepíteni. A búvárszivattyú csak nyomó oldallal rendelkezik, mert a nem szükséges a víz felszívása, hisz benne áll és a víz állandóan kitölti a szivattyúházat. Csak a motor teljesítménye a befolyásoló tényező, hogy milyen magasságba képes kiemelni a vizet.
A búvárszivattyúknak további két fajtája van. A búvárszivattyúk kis szerkezeti átmérővel rendelkeznek. A búvárszivattyú alsó része tartalmazza az elektromos motorrészt, míg a felső részben vannak sorba kapcsolva a szivattyúkamrák, melyeknek számát a nyomóteljesítmény határoz meg. Közepén pedig a víz áramlik a szerkezetbe a szűrőkosáron keresztül és a annak tetején a nyomócsövön keresztül távozik. 
A búvárszivattyúk mivel folyamatosan vízben állnak, nem kell hűtésükről külön gondoskodni, mert a víz hűti a motort. Ha csökken a víz szintje és a szivattyú szárazra kerül, akkor működése leáll.
A szivattyúk másik népszerű fajtája, melyet szintén gyakorta használnak, az a közismertebb nevén szennyvíz szivattyú. Ezek a fajta berendezések alkalmasak mind a homokos bányavizek, mind a szennyvizek kiemelésére. A szerkezetek alsó részén van a szivattyúrész és itt történik a víz szerkezetbe való beáramlása is. Késszerkezete itt darabolja szét a bejutó nagyobb szennyeződéseket. A meghajtásról gondoskodó motor a szivattyúrész fölött foglal helyet. A termelt víz a berendezés oldalán jut ki és itt csatlakozik a nyomócsőhöz. 
Robosztus öntvényházzal rendelkeznek és némely esetben, ha szárazon is üzemelnek, nem kell tartani leégésüktől. Működésük szabályozásában úszókapcsoló vesz részt. 
A kutak kútfejaknával rendelkeznek, ahol is elhelyezhetőek a  szivattyú elektromos energiaellátó és szabályozó szerelvényei, és a víztermelést szabályozó, mérő csőszerelvények.

A lakóépület vízellátására nem a kútba helyezett szivattyú lesz a megoldás, több okból kifolyólag. Először is, ha a berendezésünk minden egyes vízvételezéskor ki-be kapcsolna, ez ahhoz vezetne, hogy a környező talaj apró szemcséi szépen lassan a kútba kerülnének, tönkretennék azt. Továbbá a fogyasztástól függően ingadozó nyomás lépne fel és túlterhelné a fogyasztó berendezéseket. 
Ezért a megoldás a kútfejakna közelében a terepszint alá elhelyezett vagy az épületen belül letelepített tárolótartály elhelyezése. 
A kútszivattyú működésével a kútból a tartályba kerül a víz. A tartály telítettsége esetén az úszókapcsoló által a szivattyú leállításra kerül. Amennyiben a vízszint eléri az üzemi szint minimumát, az úszókapcsoló újra elindítja a szivattyút. 
A tárolótartályból a víz a házi vízmű közbeiktatásával használható fel. Ezek a berendezéseknek két szereplője a centrifugális szivattyú és egy nyomást biztosító tartály. 
A felszíni tárolótartályban található víz a szivattyú általa nyomást biztosító acéltartályba. Itt a beállított nyomásról vagy az összepréselődött levegőnyomás, vagy egy gumimembrán gondoskodik. Lakó épületek esetében ez a nyomás 2-4 bár közötti, ezért a maximális 6 bár nyomásállóságú berendezések az ideálisak ezen esetekben. 
A házi vízmű működését a fentebb írt értékekre beállított nyomáskapcsoló vezérli.
Az optimális egységben működő rendszerek esetében a kútszivattyú napi 5-10 alkalommal kapcsol be és 2-5 üzemórában működik. A házi vízmű maximálisan 15-20 alkalommal kapcsol be óránként. 
A rendszer kialakításában résztvevő elemeket fagyhatár alá kell telepíteni és megfelelő méretezésű nyomócsövekkel kell összekötni.