Búvárszivattyú és szennyviz szivattyú

Szivattyú minden mennyiségben és mélységben

A víztechnikai gépek, vagyis a szivattyú berendezések alkalmazásuk tekintetében igen széles körben használhatóak. Valószínűleg a hétköznapi felhasználók nem teljes mértékben vannak tisztában, hogy melyiket hogyan és mire lehet használni. Ezért a következőkben igen részletesen bemutatjuk a különböző változatokat. 

A szivattyú berendezések bizonyosan a következő csoportok valemelyikébe besorolhatók: kerti szivattyúk, merülő- (vagy búvár ) szivattyúk, magasnyomású szivattyúk, szennyvízszivattyúk illetőleg házi vízellátó automaták. 

• Merülő szivattyú / búvárszivattyú
  A merülő vagy más néven az előbbiekben már említett búvárszivattyú elnevezést a funkciójából származtatható, ugyanis működéséhez vízbe kell helyezni, az eszközt másképpen nem is működő képesek. Szívócsonk híján szívónyíláson keresztül funkcionálnak és ehhez elengedhetetlen, hogy vízben álljanak. A szívónyíláson található vízbevezető rácsozat feladata megakadályozni a nagyobb szilárd testek bejutását a gépbe. 
  Ha szárazon és nem vízben próbáljuk meg működtetni, a gép túlmelegszik és tönkremegy.  A gép háza vízálló a gyártó által megadott bemerítési mélységig. Ha a maximális bemerítési  mélységet meghaladjuk előfordulhat, hogy a tömítések nem állnak ellen a víznyomásnak. 
  Működésük automatikus, ebben egy vezetékkel hozzárögzített úszókapcsoló is közreműködik. Az úszókapcsoló súlya könnyebb, mint a vízé, ennél fogva annak felszínén lebeg, illetőleg a vízszint változásával azzal együtt emelkedik vagy süllyed. Amikor függőlegesen lebeg, akkor jár a szivattyú, ha a vízszint lecsökkent és az úszó átbillen vízszintesbe, akkor automatikusan lekapcsol a berendezés.
  Azt, hogy a kapcsoló milyen magasságnál álljon le, induljon el, a vezeték hosszán tudjuk állítani, hiszen így minél hamarabb/később éri el azt kívánt magasságot, ahonnan átkapcsol. 
  Feladata, hogy felnyomja a folyadékot a gyári adatként megadott magasságba. Ezt a magasságot nem a merülő szivattyú helyzetétől, hanem a szállításra váró folyadék felszínétől számítjuk.
  Az emelőmagasság tekintetében átlagosan 5-9 méterre lehet számolni, nagyobb teljesítménnyel rendelkező változatok esetében pedig 11 méterrel. 
  Ezen típusú szivattyúk nem tudnak minden vizet maradéktalanul felszívni. Ez azért van, mert egy bizonyos magasságnál elérése esetén, szívórácson vagy szennyvíz szivattyúknál a beömlő nyíláson már levegőt is szív. Ez a jelenség pincék, garázsok szivattyúzásánál okozhat problémát. 

  A merülő szivattyúknál ki kell térnünk, egy igen komoly feladatot ellátó típusra a szennyvíz szivattyúra. Nem emeltük ki és tettük külön kategóriába, hiszen a merülő szivattyúk kategóriájába sorolható, viszont bizonyos eltérés van a tiszta vízhez használt és a szennyvízhez használt szivattyúk között. 
  Ez a különbség, abban mutatkozik meg, hogy a szennyvíz szivattyú képes nagyobb darabok felszívására nagyobb rácsozatából kifolyólag. A nagyobb rácsozat a nagyobb mennyiségű vízszállítást is eredményez. Ezért fordulhat elő, hogy némely szennyvíz szivattyúk teljesítménye 15 ezer liter/óra, míg a legkiválóbb víz szivattyúk sem tudnak 10 ezer liter/ óra fölé menni. 
  Egy másik érdemi különbség a két típus között, hogy amíg a tiszta víz szivattyú képesek pici túlzással az összes vizet felszívni, addig a szennyvízszivattyúk 40-50 vizet hátrahagynak. Ezen magasság után ugyanis a víz szintje a szivattyú szívó része alá kerül, ezáltal a gép víz helyet levegőt fog szippantani.

• Kerti szivattyú (felszíni szivattyú)
  Egy másik hasonlóan népszerű változat, mely felépítésében és használatában is teljes mértékben különbözik az előző kategóriától. A legnagyobb különbség, hogy nem vízben állnak. A meghajtómotor és a centrifugál szivattyú háza külön részeket képeznek. 
  Amint neve is mutatja, a felszínre kell telepíteni, lehetőség szerint közel a felszívandó folyadékhoz. 
  A kerti szivattyú tartozékát képezi egy szívó- és egy nyomócső. A szívócső végén minden esetben el kell helyezni egy visszacsapó szelepet, melynek feladata, hogy ne engedje a már felszívott vizet visszafolyni, e nélkül ugyanis minden alkalommal fel kellene töltenünk a gépezetet vízzel.
  A működési elve alapján visszacsapó szelep nélkül a gép leállítása után, visszafolyna a csőben lévő víz a szivattyúzás helyére /tóba, vízbe, ciszternába, kútba/, ennek következtében a csőbe levegő kerülne. A következő indításnál, amíg a víz el nem érné el a szivattyút, addig levegőt fog szívna, így a vízszállítás vagy nagyon gyenge lenne vagy egyszerűen le is állna a berendezés. Ez magának a gépnek sem tenne jót. 
  További kitételei vannak, hogy a kerti szivattyúnk optimálisan működjön. Az egyik ilyen feltétel a megfelelő átmérőjű cső használata. Minél nagyobb átmérővel rendelkezik a cső, annál kisebb veszteség. A másikat úgy is megfogalmazhatnánk, hogy fontos a cső „minősége” vagy inkább milyensége. A bordás merevítésű csövek megfelelőek a víz szállítására szivattyúzás esetén, mivel ezek ellenállnak a szivattyú szívóhatásának, ellentétben mondjuk egy locsolócsővel, amit a szívóerő azonnal összelapít. Továbbá nagyon fontos a szívócső tömítettsége. Ha tömítetlen szívócsőbe levegő kerül és a vízszállítása mértéke lecsökken, így a gépünk szükségtelenül üzemel és eközben nem történik semmi. 
  A kerti szivattyúkat öntözésre használjuk. A gép teljesítménye fogja meghatározni, hogy csepegtető öntözésre vagy árasztásos ötözésre használható a megvásárolt berendezés. 
  A szívó oldal csövét tóba, vagy víztartályba helyezzük, amely nem lehet mélyen, viszont ha kútból vagy hasonlóan mélyebb helyről szeretnénk vizet nyerni, arra a feladatra, mindenképp a merülő szivattyú lesz a megfelelő eszköz. 

• Magasnyomású szivattyú (Mélykúti szivattyú)
  A magasnyomású szivattyúk a merülő szivattyúk (búvár szivattyúk) speciálisabb  változatai. Ezen változatok, már jóval nagyobb értékekkel rendelkeznek,  magasabb teljesítmény jellemzi őket illetőleg szállítómagasságuk is jócskán nagyobb a normál búvárszivattyúénál. Felhasználási területük is egészen más, ezeket berendezéseket mély kutak szivattyúzására tervezték, 30-50 méteres magasságba képesek a vizet szállítani, egyes modellek 30-50 méteres magasságba is képesek a vizet felemelni.