A mai modern targoncák vagy más viccesebb nevén ”békák„ ma már jellegzetesen igen letisztult és komplett elektronikus és hidraulikus gépek, ahol a kényelem és a biztonság a gyártó részéről mindenekelőtt az elsődleges szempont. Kézenfekvő az a tény, hogy a 21-dik századunkban minden, amiben élünk, és ami körülvesz bennünket, nem beszélve a kényelmünkről, amit használunk vagy fogyasztunk, targonca vagy sok-sok targonca által lettek korábban megmozgatva.
Kis bemutató a targonca kialakulásáról:
Az ember a kezdetek óta keresi a megoldást a nehéz és fárasztó feladatok megoldására. Az 1800-as években fedezték fel a kézi meghajtású, zsákok szállítására kiválóan alkalmas ma is használatban lévő régi megbízható hű társat, aki mindig ott van, ha valamit el kell vinni egyik helyről a másikra: ez természetesen a talicska! Mellette szinte egyszerre jelent meg, az áruk és egyéb rakodásra szolgáló anyagok szállítására egyre sokszínűbb kézi működtetésű eszköz, ami a húzó- és kerekes pótkocsi. Közben a fejlődés megállíthatatlan, de a motorral hajtott változatok nem jelennek meg a 20. század kezdetéig, onnantól használják az elektromotorral hajtott motorokat, mint vontatási elemeket. Abban az időben a biztonság nem volt szempont, de a targoncák nagyban hozzájárultak a munka elvégzéséhez. Majd a későbbi típusoknál bevezettek egy korai emelőrendszert, amely már modern technikának számított, mert elektromosan növelte és csökkentette az emelés magasságát. Az első világháború idején az ilyen berendezéseket nagyrészt a munkaerőhiány miatt alkalmazták. A háború befejezése után a tervezők úgy gondolták, hogy jó ötlet az áruk egymásra rakodása, és ezért hamarosan kifejlesztették a magasra emelő targoncát is. Clarknak köszönhető, hogy 1917-ben megjelenik homlokvillás targonca, de Yale készítette el 1925-ben az első elektromos targoncát, ahol a villa egy oszlopban volt felemelhetőt. Ebben az időben még nem használják a targonca oszlopdöntés, és hidraulika rendszert. Ámde” ami késik, nem múlik” szokták mondani, és bizony igazuk is lesz mert…
Az iparban lassan minden napossá vált a targonca használata. A második világháborúban pillanatokon belül nélkülözhetetlenné vált a targonca használata. A hatalmas tömegű és mennyiségű háborús áruk kocsikra és hajókra pakolása miatt az emelővillás targonca lett egyedülállóan a lehető legjobb megoldás! Oly annyira beválik a targonca, hogy a háború befejezése után a brit ipar Amerikából importálja a targoncákat. 1946-ban a Coventry Csimai brit társaság állította elő az első targoncát, és a többi már ment magától, mint a karikacsapás. LAN SING Bagnall cége, aki igen jelentős hatást gyakorolt a brit emelőgép iparra, újra gondolta a homlokvillás targoncát és meg is építette a világ első toló oszlopos targoncáját, melyet keskeny folyosóknál kiválóan tudnak használni.
A logisztika és a targonca:
a logisztika mindig fontos szerepet játszott a sikeres civilizációk fejlődésében. Gondoljuk csak végig milyen lényeges és rendkívül fontos volt, a rómaiaknál, hogy hatékony legyen az ellátási lánc a hatalmas hadsereg fenntartásának ellenőrzése a hódítások során. Ehhez természetesen nagy szükség volt a korai tervezésre, a tárolás megoldására és az értékesítési lehetőségek biztosítására. A terheket viszont ökrök hordták, a tengeri szállítás lassú volt, a birodalomnak nélkülöznie kellett a gépesítés óriási előnyeit. Itt a nagy kérdés: hova jutott volna a birodalom, ha már abban az időben korszerű targonca segítségével élhettek volna? Ma már magától értetődőnek vesszük a könnyű és folyamatos élelmiszer-, üzemanyag- és fogyasztói termékek szállítást. Elmondhatjuk, gyakorlatilag 24 órán belül megérkezik az áru a kiskereskedelmi üzletetekbe. A modern társadalmakban a bonyolult és rendkívül hatékony tárolási és elosztási infrastruktúrákat, komoly létfenntartó rendszert találhatunk. A gépesített anyagmozgatás viszonylag új dolog, és Amerikából származik. Az 1940-es években indulnak meg az első kezdeményezések az első kísérleteken alapuló erőfeszítések, hogy kifejlesszenek egy alternatívát a kézi anyagok mozgatásra Angliában. A háborús ellátásban a korai 1940-es években targoncákat használtak a rakományok kirakodásához, amíg a brit kikötőkben a kézi módszerekkel és talicskákkal a munkaerejüket használva dolgoztak. A brit vállalatoknál LAN SING Bagnall aki az elsők között volt a motoros emelőkocsik (targonca) tervezésének és fejlesztésének, amelyek átalakították rövid időn belül a rakodás hatékonyságát. Későbbi modellek közül a legfontosabb a toló oszlopos targonca, amely forradalmasította annak idején a lehetőséget, hogy az árukat sokkal kisebb épületben tárolhatók legyenek, valamint a korábbi lehetőségekkel ellentétben a folyosók szélessége kevesebb, mint 2,5 méter lehetett. Majd a történet folytatódik..és…
1948-ban Londonban megrendezésre került az első targonca kiállítás, amely jól meg mutatta és kiemelte a gazdasági előnyeit a nagy közönség számára. A tervezőknek korlátokat szabtak az akkor rendelkezésre álló korai technológiák, így folyamatosan keresték és kutatták az új lehetőségeket. A korai elektromos targoncák vezérlései túlságosan nagyok voltak és nem egészen energiatakarékosak ezért azokat nehéz vezetékek és egy rakás mágnes kapcsoló jellemezte. A szervokormány, és a védőkabin akkoriban ritka luxusnak számított, az ülések általában rugózás nélküliek voltak, de nem szabad elfelejteni, hogy abban az időben szinte az összes árut kézzel mozgatták, így a gépi segítség óriási előrelépést jelent. Elképesztően rövid idő alatt óriási fejlődés mutatkozott a műszaki és elektronikai alkalmazások fejlesztésében, amiből kialakulhatott mai modern targonca.
Remélem elnyerte tetszéseteket ez a kis cikkem, igyekeztem nektek röviden de lényegre törően bemutatni a korai és a mai targoncákat. Köszönöm a figyelmeteket!
Timi