Egy köszörűkorongon számos különböző jelölés kap helyet, amelyek mindegyike más-más információval látja el a vásárlókat és felhasználókat. Ebben a bejegyzésben minden ezzel kapcsolatos fontos információt összegyűjtöttünk.
Ami a szemcseanyag méretét jelzi
Szám és betű kombinációja jelzi azt, hogy milyen szemcseanyagú köszörűkorongot tartunk a kezünkben.
Az 1A a normál, amely ötvözetlen és gyengén ötvözött acélokkal, acélöntvényekkel, valamint szürke- és kéregöntvényekkel való munkára alkalmas.
A 2A az úgynevezett mikrokristályos korong, amely tökéletes arra, hogy megmunkáld segítségével a gyorsacélok, a közepesen és erősen ötvözött szerszámacélok, a krómacélok, a hőálló és korrózióálló acélok vagy keménykrómozott felületeket.
A 3A jelű öntvények durva köszörüléséhez tökéletes választás, míg a 6A-val kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy kötésben megőrzi a szemcse eredeti színét. Amire még alkalmas: ötvözetlen és ötvözött, edzetlen és edzett szerkezeti- és szerszámacélok, hőálló és korrózióálló acélok, gumi köszörülése, üvegek csiszolása.
Ennél egy fokkal szívósabb a 7A, amely közepesen és magasan ötvözött, edzetlen és edzett szerszámacél, valamint hőálló és korrózióálló acélok köszörülésére alkalmas. A keményfémek jelölése a C, az 1-es számmal ellátott típus a vasöntvények, színesfémek, alumínium, természetes és mesterséges kőzetanyagok, kerámiák, gumi, műanyagok, üvegek köszörülésére, csiszolására megfelelő, míg a 2C a saválló acélok megmunkálására is.
Szemcseméret szerint
A szemcseméret meghatározására a csiszolók világában többféle szabvány is létezik, ám Európában az úgynevezett FEPA szabályai szerint kerülnek besorolásra.
Az F és P betű mellé kerülő számok azt jelzik, hogy a szemcsék szétválogatásához használt szitarácson mennyi szitacsomó van. Minél kisebb a szám, annál durvább a szemcse.
Ez alapján három kategória különböztethető meg.
Az egyik a durva szemcseméret, amelyet rendszerint a 16, a 20, a 22 és a 24-es számok jeleznek. Ezek tökéletesek például nagyoló és tisztító munkálatokhoz, de az alumínium és gumi megmunkálásához is.
A közepes szemcseméret jelzései rendszerint a 30 , 36, 40, 46, 54 és 60, ezek főként síkköszörüléshez alkalmasak.
A finom szemcseméretű korongok általában a (70, 80, 90, 100, 120 vagy 150-es számokat kapják, ezek simító köszörüléshez tökéletesek például.
Szempont a kötéskeménység is!
A kötéskeménység tulajdonképpen a szilárdságot jelöli, amely abban segít a köszörű használata során, hogy a szemcse és a kötőanyag együttes erővel álljon ellen a munkafolyamat során annak az erőnek, ami a szemcse kitörését idézheti elő.
A nagyon lágy kötéskeménységű korongokat E, F vagy G betűvel jelölik, a lágy típusok a H, I, J és K jeleket viselik, míg a közepesre az L, M, N vagy O betűk kerülnek. Ha a P, Q, R vagy S betűket látod feltüntetve, az kemény kötéskeménységre utal.
A szerkezetszám a pórusok térfogatát jelöli
Ez az adat egészen pontosan a köszörűszemcse, a kötőanyag és a pórusok térfogati arányára utal és számos különböző típusa létezik. A 3 vagy 4 számmal jelölt zárt szerkezetszámú köszörűkorong például öntvénytiszításhoz kitűnő választás, míg a közepes 5-8-as skálán mozgó verzió általános köszörülési műveletekhez alkalmazhatsz. A 9-es vagy 10-es jelű nyitott variáció a lágy, kenődő, nehezen megmunkálható anyagokhoz alkalmas, míg a különösen nyitott 11, 12 vagy 13 jelzésű korongok síkköszörüléshez tökéletesek.
Mérvadóak a kötéstípusok is
Nem véletlen ilyen fontosak ezek az adatok is, hiszen míg egy V jelzésű kerámia kötésű korong kifejezetten ellenálló a vegyi hatásokkal szemben, addig a műgyanta kötésű korongok rugalmasabbak. Az utóbbit a B betű jelzi. A BF pedig az üvegszövettel erősített műgyantakötés jele.
Mindezek alapján látható, milyen sok tényezőt kell figyelembe venni akkor, amikor valaki köszörűkorongot vásárolt vagy éppen kiválasztja a meglévők közül az adott munkafolyamat szempontjából legideálisabb típust. Viszont a fenti kódok nagyon sokat segítenek e folyamat során.