Ezért a nyírásnál egy kompromisszumot kell találni egyrészt a növény tűrőképessége, másrészt a felhasználás igénye között. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között a nyírási magasság megemelésére gyepünk nagyobb asszimilációs felület és gyökértömeg képzéssel reagál. Ennek gyakorlati haszna egyrészről a talaj nagyobb beárnyékolása, valamint a mélyebb gyökeresedés következtében fellépő fokozott szárazságtűrés, másrészről a nagyobb asszimilációs felület következtében fellépő fokozott tartaléktápanyag képzés, ami az általános kondíció javulásában mutatkozik meg.
Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottabban kell a nyíráson kívüli egyéb ápolási műveleteket elvégezni.
A nyírás gyakorisága szoros összefüggésben van az egyéb ápolási műveletekkel, a gyep típusával, faj és fajtaösszetételével, tápanyag-ellátottságával, öntözéssel, évszakkal, gépparkkal, gyepfelület minőségével, stb.
Az általános nyírási magasság dísz- és sportgyepnél általában 3,5-5 cm. Nyírásonként a levélhossz 1/3-át szabad csak egyszerre eltávolítani.
Gyakori kérdés, hogy a levágott nyesedék rajta maradhat e gyepünkön, mint tápanyag-utánpótlás. Erre csak a helyi viszonyok ismeretében lehet konkrét választ adni. Mindenesetre csak száraz időben végzett gyakori nyírások és biológiailag kellő talajélet mellett képzelhető el a nyesedék tarlón hagyása. Amennyiben a mineralizációs folyamatok nem kellően gyorsak, erőteljes gyepfilc képződés léphet fel a maga káros következményeivel.
Nyesedék eltávolítása mellett szóló érvek:
- nincs gyepfilcképződés
- kisebb fertőzési veszély betegségek iránt
- a szakszerűtlenül rajtahagyott nyesedék által okozott kár
Nyesedék rajta maradhat amennyiben:
- gyakori a nyírás, kicsi a nyesedék, száraz az idő
- egyenletes a terítés
- talaj biológiai aktivitása magas > lebomlás
Növekedés intenzitása: A vegetáció lefutása során a füveknek április-májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége, míg kora ősszel augusztus végétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétől a nyírások közötti időszak lényegesen meghosszabbodhat.
Nyírások gyakorisága: A felhasználás célja erősen befolyásolja a nyírások számát és gyakoriságát. Míg egy mező, legelő, külterjes gyep évi 2-3 nyírással kezelhető, egy labdarúgópályánál átlagosan heti 1-2 fűnyírás történik, saját gyepszőnyeg termesztő telepünkön áprilistól szeptemberig 3 naponta nyírunk, míg egy golfgreen esetében ez mindennapi nyírást jelent vegetációban.
A nyírási magasság mindig kompromisszum a növény igénye és a használat által támasztott követelmények között. A sportgyepnek simának és rugalmasnak kell lenni, hogy a labda guruljon illetve pattanjon. Ez csak alacsony nyírási magasság mellett valósul meg, ami ellentétes a növény igényével. Ezen alacsony vágási magasságot viszont csak megfelelően gyakori nyírás mellett végezhetjük úgy, hogy gyepünk ne károsodjon.
A következő táblázaton a nyírási magasságokat láthatjuk:
Gyeptípus golfgreen fairway focipálya díszgyep park
Nyírási magasság 4 – 7 15 – 25 30 – 50 40 – 60 50 – 60 mm
Gyep magassága 4 – 7 20 – 30 40 – 60 60 – 80 60 – 100 mm
A gyakori és rövid nyírásokat egyes fajok, fajták eltérően viselnek. Általánosságban a finomabb levelű fajták jobban elviselik az alacsony nyírást.
Egy labdarúgópálya évi 30 nyírása mellett évente kb. 1 kg nyesedéket produkál négyzetméterenként. Megfelelő biológiai talajaktivitás mellett ez még képes elbomlani és tápanyaggá alakulni. Nagyobb nyesedékképződés és száraz időjárás elősegíti azonban a gyepfilc képződését.
Nyírás gépei – A nyírás tisztaságát a fűnyíró minősége határozza meg.
A rotációs forgókéses fűnyíró a legelterjedtebb. Magasabb fű esetén is bevethető. Árfekvése jó, nyírási minősége megfelelő.
A hengerkéses fűnyíró magasabb vágási minőséget, rövidebb nyírást tesz lehetővé. Nagy területteljesítmény, magasabb beszerzési és karbantartási költségek jellemzik.
Mindkét típusra érvényes, hogy csak egzakt beállítás tesz lehetővé jó minőségű vágást.