Számos esetben mikor csak ismerkedsz a barkácsgépekkel, nem egészen vagy tisztában, hogy pontosan melyiket milyen munkára fejlesztették, valószínűleg ez az ütvefúró és a fúrókalapács esetében sincs másképpen. De honnan is kellene tudnod, hisz nem a szakmád és te nem vagy szakember ebben a témában. Tudnod kell, hogy a két gép között azért jelentős a különbség a használatot és felépítést illetően.
A hagyományos ütvefúró esetében az ütési energiát egy körömtárcsa racsnizása produkálja közvetlenül a tokmány mögött. Ez az apró fogazású tárcsa egymáson elforogva 1-3 mm –es mozgást végez előre hátra, ezt továbbítja a tokmánynak és létrejön az ütő mozgás. A gép fordulatszáma egyenes arányban van az ütési energia nagyságával. Tehát minél nagyobb a fordulatszám annál nagyobb az ütési energia.
A fúrógép nagy teljesítménye, nagy fordulatszáma kiváló fa, fém fúrására és különböző tartozékok meghajtása. Némely esetben használhatjuk az ütvefuró gépünket, persze csak ha bízunk minőségében, betonban való egy-egy lyuk fúrására, de tudnunk kell, hogy soha nem lesznek a betonfúrás ideális eszközei.
A gyenge, kevésbé jó minőségű ütvefúró gépek körömtárcsája azonnal elkopik. Ha minőségi ütfefúró gépünk van és hozzá jó minőségű fúrószárak, akkor több lépcsőben megpróbálkozhatunk a betonba való fúrással. A szünetek beiktatása azért fontos, hogy hagyjuk a kihűlni a fúrószárat.
Az igazi betonfúrásra való eszköz a pneumatikus fúrókalapács.
A fúrókalapács fúrásához szükséges energiát a légdugattyú állítja elő, a fordulatszámtól függetlenül. Az ütési energia sokkal nagyobb mint az ütvefúrók esetében és a fordulatszám is alacsony. Ha betonfúrásra keresünk gépet, nincs szükség a legdrágább gépre mert már tudjuk, hogy az ütő mozgást a pneumatikus ütőműnek köszönhetjük, amely kis fordulatszámon nagy ütési energiát produkál, így nagy fúrási teljesítményt is várhatunk ezáltal. Mindezen felül a kis fordulatszámnak köszönhetően a fúróhegy sincs olyan nagy hőhatásnak kitéve, hogy a keményfém lapka kiolvadjon.
A következő jelentős különbség a tokmány befogásban van. A fúrókalapács esetében a hangsúly nem a gyors szerszámcserén van. Inkább funkcionalitást tekintve van fontossága, mégpedig hogy nem az egész tokmány mozog, hanem a fúrószár vége. Így a teljes ütési energia a fúrószáron koncentrálódik.
SDS-Plus vs. SDS-Max
Kétféle tokmányú gépekkel találkozhatunk az SDS-Plus és az SDS-Max befogásű gépekkel.
A különbség mindösszesen annyi, hogy a kisebb gépek tokmány SDS-Plus és az 5 kg-s feletti gépeké SDS-Max elnevezést kapták. A fúrókalapácsunkat minél jobban kíméljük, annál tovább lesz hálás segítőnk a kemény munkában. Itt sem esünk úgy neki a betonnak, mint Tóth Mari az anyjának. Szépen fokozatosan. Először hasonlóan az ütveffuró használatához, előfúrunk, aztán fokozatosan növeljük az átmérőt így meghosszabbíthatjuk drága gépeink élettartamát.
További hasonlóságot fedezhetünk fel, hogy az ütvefúróhoz hasonlóan van olyan anyag amivel a fúrókalapácsnak is meggyűlik a baja. Hát ilyen a betonvas és a nagyobb kavicsdarabok. A nagy ütési energia hatására összetörnek a kavicsdarabok, de a betonvas tönkreteszi a fúróhegyet.
A fúrókalapács használatánál nagyon fontos megemlíteni azt az információt, hogy ha dolgozunk vele, ne nyomjuk erővel, mert ilyenkor kivesszük az ütési energiát és akkor pontosan úgy dolgozik, mint egy sima fúró.
Fontos kérdés még, hogy mikor használjunk SDS-Plus és mikor SDS-Max befogású fúrót. Általában a 3 mm-ig remekül használhatóak az SDS-Plus befogású gépek, az ennél nagyobb lyukak fúrásához azonban az SDS- Max tokmányú gépekkel érdemes dolgozni. Amennyiben vésésre szeretnénk használni a fúrókalapács gépünket, abban az esetben van erre lehetőségünk, ha a kikapcsoljuk a forgást.
Azonban, ha számottevő vésési munkára használnák, az nem javasolják a gyártók, ugyanis a fúró és vésőkalapács nem használható hosszútávon csak vésésre. Az optimális elosztás, az 70% fúrás és 30% vésés. Csak vésési munkálatokra érdemes inkább vésőkalapácsot beszerezni.
Mit kell tudni a fúrószárakról?
Most már nagyjából a gépekről mindent tudunk, azonban még nem esett szó a fúrószárakról. Mit mivel lehet fúrni. A kiválasztott gépünkhöz szükségünk lesz fúrószárakra is. A pneumatikus fúrókalapácshoz SDS fúrószárakat kell beszerezni. Az ütvefúró géppel, mivel több féle anyagban dolgozhatunk, így nagyobb készletet is kell tartanunk. A fa, pozdorja és puhább műanyagok fúrására a kis központi csúccsal rendelkező fúrószárakat kell beszerezni. Ezekkel viszont nem fúrható sem fal, sem puhább fém, sem műanyag. A vídialapkás hengerű fúrószár, bármelyik ütvefúró tokmányba befogható, de a fúrókalapácsba nem.
Végül, ha már szó esett a gépek közötti különbségről, a hozzájuk tartozó fúrószárakról, a gépekkel való munka is fontos részét képezi az ütvefúró géppel és fúrókalapáccsal kapcsolatos információknak. Itt azonban említést kell tenni az általános fúrógépekről is, hiszen rengeteg fúrási munkálatot ezekkel a gépekkel végzünk el otthonunkban, a ház körül. Bútor szereléshez, fa vagy műfa fúrásához használjuk az általános fúrógépet hozzá HSS vagy Forstner fúrószárral.
A fúrást kis fordulatszámmal indítjuk, majd aztán nagyobb sebességre kapcsolunk. Itt arra kell csak vigyáznunk, ha átfúrunk az anyagon ne tegyünk kárt semmibe. Műanyag, fém fúrására a hagyományos fúrógépet és hozzá HSS fúrószárat alkalmazzunk. Az ütőmű kikapcsolt állapotban legyen. Nem érdemes magas fordulatszámon dolgozni a fúrószár és az anyag felmelegedése miatt.
A fúrószár életlenségére abból következtethetünk, fém fúrása esetében, ha a furat nem mélyül, a fém forgácsot nem forgácsolja a fúrószár kifele és az anyag már füstöl. Ebben az esetben a fúrószár köszörülésre szorul.
Elérkeztünk azokhoz a feladatokhoz, ahol már remek szolgálatot tesz a pneumatikus kalapácsfúró. Az otthonunkban leggyakrabban a falba fúrunk lyukat, hogy egy csillárt felszereljünk vagy a család fotókat kitegyük a falra. Ilyen esetekben nyilván könnyebbség, ha van fúrókalapácsunk, de sokszor erre a feladatra ütvefúrót használnak hengeres fúrószárral.
Azonban, ha mégis van a háznál fúrókalapács, akkor könnyű dolgunk van. A fúrószár mindenképp vídialapkás, keményfém-lapkás fúrószár legyen. A bekapcsolás után kis fordulaton dolgozunk, majd utána adunk egy kis kakaót. Ha nem nyomjuk eléggé előrefele a fúrót a fúrószár ugrálni kezd, ha azonban nagy nyomással lenyomjuk az ütőművet, rontjuk a fúrás hatékonyságát. Az ütvefúró használata jóval strapásabb feladat, hosszabb időt és nagyobb energiát vesz igénybe.
Az ütőmű csak a gép pörgetése esetén dolgozik eredményesen, ilyenkor a fúróhegy felhevülésével kell számolnunk és szüneteket kell a fúrás közbe beiktatnunk visszahűlés érdekében. Nagyobb átmérőjű furat készítéséhez első lépésként kisebb átmérőjű fúrószárat használunk és lépcsőzetesen emeljük, mindig nagyobbra, amíg a kívánt átmérőt el nem érjük. Nagyon fontos, hogy ezeket a szabályokat betartsuk, ha nem szeretnénk, hogy gépünk idő előtt tönkre menjen.
SDS-Plus fúrókalapácsok és SDS-MAX fúrókalapácsok is kaphatóak a webshopban!